Igazságszék

Idegtudományi kutatások kimutatták, hogy ha a homloklebeny egy bizonyos részét speciális mágnessel (TMS-sel, azaz transzkraniális mágneses ingerléssel) ingerlik, akkor kikényszeríthető, hogy az illető igazat mondjon. Alkalmazná-e ezt a technikát az igazságszolgáltatásban?

A Facebookon a Play Integrity csoportban a résztvevők a következőképpen szavaztak:

Mint látható, nagyjából megoszlanak a vélemények, hogy ne alkalmazzuk az „igazságszéket”, mert súlyosan sérti a személyiségi jogokat (36%) és hogy alkalmazzuk, mert az igazság kiderítése érdekében etikus (29%). Czékus Jób nem alkalmazná, mert nem teljesen megbízható. Ebben sok igazság van, az eddigi ilyen próbálkozások megbízhatatlanoknak bizonyultak, és amit tudok az emberi agy működéséről erről is azt gondolom, hogy elvileg sem lehet 100%-ig megbízható. Patócs László ehhez részletes érveket is felvonultat hozzászólásában.

A nagyon élénk és színvonalas eszmecseréből (amit mindenképpen érdemes a facebookon elolvasni) szakmai elfogultságomnál fogva kiemelem azt, amit Kalló Miklós érint: az emberek jelentős része többé-kevésbé szuggesztibilis és kérdezéssel is be lehet ültetni hamis emlékeket, amikről azután bármilyen „igazságszék” kimutatja, hogy „igaz.”

Akit érdekel, nagyon tanulságos Paul Ingram esete, a neten gazdag információ áll rendelkezésre róla.