Cégek felelőssége
Az eheti dilemma a Facebook Play integrity csoportjában a következő volt:
Miután Oroszország elindította az Ukrán offenzívát, néhány cég kivonult az országból. Voltak olyan cégek, akik később, a szankciók hatására vonultak ki,voltak akik időszakosan felfüggesztették vagy csökkentették a tevekénységüket. És voltak, akik folytatták.Vizsgáljuk ezt a dilemmát egy olyan cégvezető perspektívájából, aki határozottan elítéli és agressziónak tartja az orosz inváziót. Ebből a perspektívából melyik alternatívát választanád és miért?
Érdekes volt, hogy ezzen a héten a szokásosnál jóval kevesebben reagáltak a dilemmára. Pedig dilemma a javából, amit kitettem. Talán túl komplex dilemma, mert egyszerre van benne egy kemény etikai kérdés és egy nehéz gazdasági mérlegelés. Ráadásul, mint mindig egy ilyen játékban, hiányos az információ, ami a gazdasági mérlegelést korlátozta, ahogy Váradi Csilla is megjegyezte. Ez akár az etikai mérlegelés felé is terelhette volna párbeszédet. A számok azt mutatják, hogy ez is történt.
A Yale egyetemen működő CELI elemzése szerint, amelyben 1600 céget követtek nyomon, a cégek egy harmada vonult ki, vagy függesztette fel a működését, egy harmad időszakosan állt le és egy harmad folytatta a tevékenységét. Nálunk a szavazás aránya elvszerűbb volt: 63% vonulna ki, 21 % szavazott az időszakos felfüggesztésre és 14% a tevékenység változatlan folytatására. De hát persze szavazni könnyebb, mint egy cég nevében dönteni, ahol egy drasztikus döntés akár a cég csődjéhez is vezethet. Ráadásul vezetőkkel, tulajdonosokkal, részvényesekkel is meg kell egyezni.
Esetünkben a gazdasági mérlegelés siralmas eredményt hoz. A kivonuló cégek nemcsak az orosz piacról érkező bevételeket veszíthetik el, hanem – a 2022 decemberben hozott intézkedések alapján – a vagyonukat legfeljebb a kormányzat által megbízott értékelés 50%-án adják el, ha egyáltalán találnak vevőt. Ilyen mértékű vagyonvesztést nehéz felvállalni és nem is mindenki képes rá. Ráadásul az áron alul eladott vagyon a Putin rezsimet támogatja. Micsoda sakkjátszma!
Az etikai mérlegelés kiinduló pontja egyrészről az erkölcsetikai megfontolás lehet miszerint semmilyen formában nem támogat és nem működik együtt a cég a rezsimmel. Adóival se támogatja a háborús gépezetet. (becslések szerint akár 18 md $is lehet a maradó cégek adóbefizetése) Ugyanakkor azzal, hogy munkahelyet ad, elvben az ártatlan polgárokat támogatja. Ha kivonul őket sújtja legérzékenyebben. Viszont maradni reputációs kockázatot jelent és persze komoly kockázata van a szankciók miatt a beszerzési láncok elakadásának is. Ezek az érvek visszavezetnek az üzletben gyakrabban használt utilitarizmus mérlegeléséhez.
Természetesen az etikai megfontolás elvezethet oda is, hogy egy gazdasági vezető, nem a gazdasági, hanem etikai érveket helyezi előtérbe a döntésében. Az, hogy ezt megteszi-e személyiségétől és helyzetétől is függ. Egy azonban biztos. A gyakorlati üzleti etika időnként eltávolodik az absztrakt etikai érveléstől. Komplex kihívások, egymással gyakran ütköző elvek, érdekek és megfontolások esetén az etikai mérlegelési kompetencia mégis segíthet önazonos döntéseket hozni a vezetőnek és azt meghatározni, hogy számára hol a piros vonal.
