Integritás fogalom

Az integritás szót a teljesség és konzisztencia értelmében használjuk.  Egy ember akkor cselekszik integritással, ha amit tesz az vallott és kinyilvánított értékeivel összhangban van. Az integritás fogalmának számos különböző alkalmazási területe van. Egy szervezetnek akkor erős az integritása, ha biztosítani tudja, hogy működése és eredményei konzisztensek értékeivel és céljaival.  Az OECD értelmezésében az integritás egy szervezet irányításában a kemény, konkrét, racionális kontrollrendszer és compliance tevékenység, és az azt támogató szervezeti értékek és kultúra összhangját jelenti.

Mi és a blogunk a szervezetek integritásával foglalkozik. Legegyszerűbben úgy ragadhatjuk meg, hogy az ilyen szervezet rendelkezik kidolgozott értékrendszerrel, etikai normákkal, amelyekre nézve a szervezet tagjai körében konszenzus van. Továbbá az ilyen szervezet működésében, döntéseiben a szervezet minden tagját, különösen a vezetőket, valamint a szervezet egészét az jellemzi, hogy ezekkel az értékekkel és etikai normákkal teljes összhangban beszél és cselekszik, a döntéseit az ilyen értelemben vett integritás jellemzi.

Az integráns szervezet ellentéte a korrupt szervezet, amelyet jellemez, hogy visszaél azzal, hogy mások betartják az etikai, üzleti viselkedési normákat, míg ő, miközben a nyilvánosság előtt úgy tesz, mintha maga is ezeket követné, a valóságban a saját önös érdekei szerint kihasználja a helyzetet. Az integritás tehát úgy is felfogható, mint a korrupció megelőzésére szolgáló szervezeti magatartás, eredetileg ebben a felfogásban is kezdett meghonosodni, de meggyőződésünk szerint több annál. Ebből a szempontból érdemes szembe állítani a korrupció megelőzésének hagyományosabb módjával, amikor a szervezet arra törekszik, hogy gondoskodjon róla, hogy a szervezet tagjai a külső és belső szabályoknak és az etikai normáknak megfeleljenek (ezt takarja a szervezetek világában bevett „compliance” kifejezés). Az integritás és compliance között fontos különbségek vannak. A compliance reaktív, a rendszer (pl. a compliance officer) figyeli a szervezeti magatartást. Ha normasértő viselkedés gyanúja merül föl, akkor kivizsgálja, ha megalapozottnak bizonyul a gyanú, akkor szankcionál. Ennek olykor lehet pozitív változata is, a tartósan normakövető viselkedést a szervezet jutalmazza. A lényeg mégiscsak a furkósbot és mézesmadzag. A legfontosabb gyengéje ennek a rendszernek, hogy költséges és a bizalmatlanság légkörét tartja fenn, ami a szervezet hatékonyságának rovására megy.

Az integritás ugyanakkor proaktív. A jól működő szervezet eléri, hogy tagjai számára a szervezeti értékek és normák, amelyeket, ne feledjük, közösen alkottak meg és fogadtak el, belsővé válnak, azaz, lényegében ellenőrzés nélkül is ezek szerint viselkedik a szervezet. Ez a mellett, hogy a bizalom légkörét teremti meg és tartja fenn a szervezetben, azzal az előnnyel is jár, hogy rugalmasan és kreatívan képes reagálni a felmerülő dilemma helyzetekben, azaz, proaktív tud lenni. Ez lényeges, hiszen a valóságos szervezeti működés során gyakoriak az olyan helyzetek, amelyekre nincs szabály vagy precedens, ezért kreatívnak kell lenni ahhoz, hogy a szervezet értékeinek és etikai normáinak megfelelő döntés születhessen. A kreativitáshoz pedig nélkülözhetetlen a bizalom légköre.