Etikai elvek dilemmák mérlegeléséhez

Az elmúlt hetekben közzétett dilemmákat eddig a játékban résztvevők véleményei alapján összegeztük. Az etikai dilemmák jól ismert alapvető etikai elvek alapján mérlegelhetőek. Itt, most ilyen elvek alapján elvek alapján rendszerezzük az első öt dilemmára adott válaszokat.

A normatív etikai három alaptípusa:

• A kötelesség-etika (deontológiai): szabály alapú mérlegelés, ami szerint egy cselekedetet aszerint mérlegelünk, hogy valamely szabálynak, vagy előírásnak megfelel-e
• Az erényetika: érték-alapú mérlegelés, amikor valamilyen emberi érték nevében hozok döntést (pl. gondoskodok a rászorulókról)
• A következmény-etika (teleologiai etika): amikor egy cselekedet helyességét a következményei alapján mérlegelem

A következmény-etika két kulcskérdése:

1. Mi az a jó, amit a cselekedetnek elő kell idéznie?
2. Ki számára kell az eredménynek jónak lennie? E kérdésben a két szélső álláspont:
   1. Etikai egoizmus: az egyénnek saját maga számára kell jó eredményt elérnie
   1. Utilitarizmus: A legnagyobb hasznot biztosítsam a legtöbb ember számára (pl. emberek egy kis részének korlátozása a szabad mozgásban, hogy minél kevesebb embert fertőzzenek meg)

A dilemmáinkban e klasszikus mérlegelési szempontokon túl még az játszott fontos szerepet, hogy rövid vagy hosszú távú szempontot érvényesítek (pl. elviselek egy kisebb veszteséget annak érdekében, hogy erősítsem a hosszú távú jó hírnevemet).

Egy további fontos tényező az integritás szempontjából, hogy valaki mennyire vállalja vagy nem, s milyen okokból azt, hogy ha valamilyen etikával ellenkező viselkedésre bukkan, akkor azt szóvá teszi. A szervezeti integritás rendszerekben ezt bejelentőnek és bejelentővédelemnek nevezik, talán kifejezőbb az angol whistlerblower. Ez a dilemma is rendre előjön a dilemmák kapcsán: jelentsem, ne jelentsem.

Nézzünk példákat az eddig dilemmáinkból!

Egocentrikus döntés

• Zebra: sietek, nem jön autó, mással nem törődök, átmegyek
• Postás: egyénileg előnyös ez a konkrét megoldás, megegyezek a postással
• Visszatérítés: elmenekülök a helyzetből, nem teszek lépéseket, vagy a cégnél maradva, vagy kilépve
• Női dilemma: elmegyek, mert egyénileg jól járok, építhetem a karrieremet; opportunista megoldás
• Menedzser dilemma: Péter számára nincs közvetlen, rövidtávú érdek

Szabályelvű döntés

• Zebra: A KRESZ szabályokat mérlegelés nélkül be kell tartani, kivétel, ha elromlott a lámpa
• Postás: az ilyen megegyezés definíció szerint korrupció, korrupt döntést pedig nem hozunk
• Visszatérítés: nem hazudunk mások megkárosítása érdekében; az ígéretet be kell tartani
• Női dilemma: a diszkrimináció nem tolerálható
• Menedzser dilemma: nincs rá egyértelmű szabály, két cél ütközik: a cég eredményessége vagy az egyén jólléte

Érték alapú döntés

• Zebra: a gyerekem lelke és a tanár érdeke felülír más megfontolást. Saját felelősségemre felülírom a szabályt
• Postás: itt a döntés mellett nem játszanak szerepet elvont értékek, csak gyakorlati érdekek
• Visszatérítés: az őszinteség, az igazmondás alapvető érték
• Női dilemma: megvan a magam emberi értéke, amit tiszteletben kell tartani
• Menedzser dilemma: humánus értékeket követek: Zsuzsa irányában segítség a rászorulónak, Anikó irányában személyiségfejlesztés érzékenyítéssel

Utilitárius döntés

• Zebra: nem releváns
• Postás: a megegyezéssel mindenki jól jár
• Visszatérítés: jelentem, mert a sokak kárát meg kell előznöm a kevesek hasznának korlátozásával
• Női dilemma: az egyén kiállása magáért javítja sok nő társadalmi helyzetét
• Menedzser dilemma: olyan jó vagyok, mint a következő negyedévem: a hatékonyság a fő cél

Hosszú távú, áttételes következmények

• Zebra: példamutatás, különösen, ha gyerek is várakozik
• Postás: ha rendszer lesz belőle, hosszú távon a postás munkájának ellehetetlenülését eredményezi – egy idő után nem győzi ellátni a „jó üzletnek látszó” kötelezettségeket, s az alapfeladatát se
• Visszatérítés: ha változtatást sikerül elérni a cég gyakorlatában, akkor az kifizetődik a jó hírnévben
• Női dilemma: az egyszeri megalkuvás könnyen gyakorlattá válik, amiből nincs kiút; visszahat az énképre is
• Menedzser dilemma: a konkrét döntés kihat a cég kultúrájára; a szolidaritás hosszú távon kifizetődik

Whistleblowing

• az egyénnek aránytalanul nagy kockázatot/áldozatot kell vállalnia a közösség érdekében – nehéz döntés
• alapvető feltétele a bizalom a hatóságok iránt – ami a válaszok alapján szinte nem is létezik

Jól látható a rövid felsorolásból is, hogy a dilemma helyzetekben a különböző etikai elvek alapján egymással szöges ellentétben álló döntéseket lehet hozni. Ez történt a hozzászólásokban. Arról, hogy mégis ki mit választ és mit jelentenek ezek a választások az etika és integritás szempontjából egy következő, hasonlóan összegző blogbejegyzéseben írunk majd egy hét múlva.