Shamina Begun
2015-ben, 15 évesen elmenekült a londoni iskoláslány a családjától. Útja Törökországon keresztül az ISIS-hez vezetett, ahol gyorsan szembesült azzal, hogy milyen élet vár rá és innen nem tud visszafordulni. Először egy harcosnak adták, akiktől két gyereke született, akik meghaltak a háborúban. Végül egy szíriai menekülttáborba került terhesen, ahol az embertelen körülmények között harmadik gyermekét is elveszítette.
Angol állampolgár, Angliában született és nőtt fel. Állítása szerint, megbánva tettét, szeretne visszatérni és új életet kezdeni. Az angol állampolgárságát azonban elvesztette. Anglia biztonsági kockázatnak tekinti, így az ügye tárgyalására se engedi be. A család Bangladesh-ből származik, de oda se mehet. Ott valószinüleg akasztanák.
Mi legyen a sorsa?
A Facebook szavazás eredménye:
A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:
Komoly érdeklődést váltott ki és erősen megosztotta a szavazókat és véleménynyilvánítókat az eheti dilemma és nagyon érdekes párbeszéd alakult a válaszolók között. Az álláspontok kifejtéséhez volt, aki feltételezéseit osztotta meg, volt, aki a Wikipedia linkjét csatolta alátámasztásnak, amin keresztül még sok más link is elérhető. Mivel a források elemzése szétfeszítené e játék és az Integritásblog kereteit, én az összefoglalóval csak a dilemmaként felvetett történet mélységénél maradok. Abból is az emberi szálra koncentrálok.
Három alapvetően eltérő keretbe lehet sorolni a reakciókat. Az első csoportba tartozók a 15 éves diáklány döntésére helyezték a hangsúlyt. „15 évesen döntött hibásan. ….Miért ne kaphatná meg az újrakezdés lehetőségét.” Erre a válaszra 19-en szavaztak, de ha hozzászámoljuk azokat is, akik ezt Angliában vagy Magyarországon tennék lehetővé, már 24 szavazó van ebben a csoportban. Így ez a legnagyobb csoport. A második keret az eljárásra fókuszált. 19-en arra az opcióra szavaztak, hogy Nagy-Britanniában álljon íróság elé, és ott döntsenek. Korrekt, jogszerű eljárásban kapjon lehetőséget a lány története tisztázására, és a szakértők és bírák a megalapozott döntéshozásra. 5-en jogosnak ítélték az állampolgárság megvonását. A többiek (11-en) még keményebben elhatárolódó álláspontot képviseltek: ha terroristákhoz állt, viselje a következményeket.
A két poláris álláspontra (az eltévedt kislány és az aktív terrorista) érdemes még egy gondolatot áldozni. Az elsőhöz tartozik Suhajda Virág empatikus bejegyzése, ami akár igaz is lehet a kislányról, aki bedőlt a propagandának, majd érkezése után már nem menekülhetett, odaadták egy férfinak, többszörösen megerőszakolták, ha élni akart együttműködnie kellett, meghaltak gyerekei, PTSD-ben szenved…segítségre szorul. Sok ilyen történetet tártak fel segélyszervezetek és mutattak be dokumentumfilmesek, akik azt próbálták, amit Tikk László is ajánl: „adjunk lehetőséget, hogy elmondja a történetét, és ha lehet tanuljunk belőle!”
A másik oldal Káldos János reakciójából rajzolódik ki, aminek alapja valószínűleg a Wikipedia és a brit sajtó. Azok az interjúk, amiket angol újságírók készítettek Shaminaval 2016 és 2019 Februárja között. Ezek egy fiatal nőt mutatnak be, aki csatlakozott az ISIS-hez, egy harcos felesége lett, kalasnyikovval járt, szörnyű dolgokat tett. Ráadásul, amikor interjút adott egy szíriai menekülttáborban, csak részben bánta meg amit tett és csak részben utasította el az iszlamisták elveit és szörnytetteit. Miért is kellene egy ilyen szörnyeteget visszaengedni? Jogos az a kérdés is: „mi történik akkor, ha mondjuk London utcáin szembetalálkozik egy szíriai menekülttel, akit még ő “fegyelmezett” az ISIS-rendőrség tagjaként?”
Kereknek tűnik a Wikipédia történet, de az is benne van, hogy az interjúk után, március 1-én el kellett szállítani Shamina-t a szíriai táborból, mert veszélybe került, azért, amit nyilatkozott. Ki tudja mit gondolt és mit mert kimondani. Ezzel visszaértünk a harmadik állásponthoz: egy ember életéről nem újságírók beszámolói alapján, hanem Angliában, amennyire lehetséges biztonságban és jogszerűen lefolytatott eljárásban etikus dönteni.
