Női dilemma: a szavazás eredménye – A Woman’s Dilemma: Summary of Voting Results

ENGLISH TEXT BELOW

Az előző postban megosztott dilemmában, a Facebook csoportban, a legtöbben az „elmennék”-re szavaztak (51-en). A második legnépesebb csoport (40-en), akkor menne el, ha nem „díszletnek kell” – ez már az eredeti dilemma kiegészítése. 12-en alkupozíciónak használnák a helyzetet: azért mennének el, hogy cserében előnyt szerezzenek. A többi szavazó vagy a személetváltást, vagy saját előmenetelét remélné a részvételtől. 

Érdekes, hogy a szavazásban senki nem választotta az egyszerű visszautasítást, csak hozzászólásban szerepel „nem mennék el”.

A legélesebb különbség a helyzetet elfogadó hölgy, és a magára ismerő férfi között mutatkozott. „Elmennék, mert „tisztában vagyok avval hogy a nemek egyenlő elbírálása a munkaerő piacon még gyermekcipőben jár”…” nem tartom szégyelni valónak azt sem, ha először csak kolléganőként hívnak.” vs. „én már éltem hasonló fegyverrel, ahol hölgyet vittem magammal nem titkoltan azzal a céllal, hogy a partnert gyengítsem. Akkor bele sem gondoltam, hogy a kolléganőm ezt esetleg sérelmezte volna, vagy ezért prostituálva érezte volna magát. Nem mondta, de gondolom nem merte. Elgondolkodtató….szerintem nem cselekedtem akkor helyesen, bár még fiatal voltam és bohó.”

És egy másik sarkosan ellentétes női-férfi véleménypár: „Most hogy azért kaptam, mert nő vagyok? Ahhoz szoktam, hogy ez hátrány – és ez a realitás. Most meg egy sansz.” szemben: „Nincs önmagában pozitív diszkrimináció, mert az valakik számára negatív diszkrimináció. Jelen esetben valószínűleg egy kompetens férfi kerül hátrányba, akivel az a gond, hogy nem nő. A negatív diszkriminációtól rosszul vagyok, a pozitívon meg mosolygok Pl a feketék jól kosárlabdáznak, a cigányoknak jó a hallásuk és még sorolhatnám”

A legtöbb hozzászólás kiinduló pontja, az, hogy nincs ez rendben. Az első hozzászólás így kezdődik:  „A felvezetés azt sugallja, hogy díszpintynek kell, és önérzetes ember ilyet nem vállal.” A továbbiakban azonban a hozzászóló mégis csak alakít annyit a dilemmán, hogy azt tudja mondani, hogy mégiscsak van értelme elmenni. Gyakorlatilag ezt teszi a legtöbb hozzászóló is sokféle érv alapján. „Sansz nekem, hogy a saját karrierem mozduljon előre”,  „a részvétel is tapasztalatot ad.” „elmegyek,figyelek,tapasztalok”, „ember megmutathatja magát és… tanulhat”….

És kettő a „realisták” közül: „Ott kell kezdeni, ahol az ‘ügyfél’ tart. Jelen esetben a főnök az én ügyfelem, nem pedig az ő ügyfele. Szóval nem lehet azonnal a korábbi gyakorlat szöges ellentéténél kezdeni, mert abból csak backlash lesz.”

„Biztos, hogy igyekeznék a saját előnyömre fordítani a helyzetet és lehetőséget teremteni ezzel az előrelépésre és a szakmai fejlődésre. Egy ilyen környezetben szerintem erre sok más lehetőség nincs.”

Sok különböző érv és stratégia. Bármelyiket választja is az ember annyi biztos, hogy amit tesz, az túlmutat a pillanaton. Formálja külső megítélését és beépül önképébe, így befolyásolja azt, hogy hogyan és merre megy tovább.

ENGLISH

The Dilemma posted last week was put to voting in the PLay Integrity Facebook group. Most votes, 51, were given to the option ’I would go’. The second most popular option was that ’I would go if I could play a role (40) – let’s note that this is already a twist of the original scenario. 12 would use the situation for bargaining for personal benefits. Others would go in hope of gaining better position, or contributing to change of culture in the company. It is interesting that nobody voted for the option ’I would not go’.

In the comments the biggest difference was between the woman who would not be ashamed that she was invited only for being a woman, and the gentleman who, after reflecting on this scenario, regretted that he had also taken once a woman for weakening the opponent. He wrote that at the time, it had not crossed his mind that the woman could have felt bad.

Two other diagonally different opinions came from two others. A woman pointed to the fact that although being a woman is in most cases a disadvantage, in this scenario it is finally and advantage. A man framed the situation as discrimination that he does not accept: the advantage of the woman is a disadvantage for male colleagues.

Although most people expressed some uneasiness about the situation, could still find some argument to go. Chance to learn, experience, show herself, reciprocate to the company and mentor….

There were also two „realists” who stated that, in the given context, the woman couldn’t initiate change. Her only possibility is to exploit the opportunity.

In sum, many different arguments and strategies. Only one thought to add to the options on what to do: whatever Adele choses, the choice has implications beyond the actual situation. The choice she makes shapes her image in others’ eyes, and her own self-perception, her identity. As such it impacts her future path.