Károly dilemmája
Károly becsületes, jogkövető állampolgár. Hónapokkal ezelőtt kiderült, hogy felesége súlyos beteg. Az orvosa felírt neki egy orvosságot, amitől lényegesen javult az állapota és kezdett felépülni. Azonban az orvosság, amit Károlynak kell fizetnie, annyira drága, hogy mára a család minden tartalék forrását felemésztette. Így, most, néhány hónap elteltével nem tud további adagokat venni az orvosságból és ettől a felesége állapota újra rosszabbodik és egyre kritikusabbá válik.
Egyik nap amikor a patikába érkezik azt látja, hogy senki sincs a boltban, és az adott orvosság számára elérhető helyen van a pulton.
Mit tegyen? Lopja el az orvosságot, hogy feleségén segíteni tudjon?Ön mit tenne? És mi alapján döntene?
PS. ez egy kölcsönvett dilemma, aminek később majd a forrását is megadjuk, de ha lehet most ne keresse, hanem válaszoljon!
A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:
A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:
Igen, ez Kohlberg híres Heinz dilemmája. Ahogy többen is írták, igazi dilemma, amelyben etikai megfontolásaink ütköznek és ahogy írták „mindenképp döntünk: a nem teszek semmit is döntés.”34-en arra szavaztak, hogy ellopnák az orvosságot, ami a feleségüket megmenti, 24-en, hogy nem. Az érvelők között 5-en az élet és egészség elsőbbsége mellett érveltek, 4-en a szabály mellet. Egy szavazat volt a crowdfundingra és az érvelők között 5-en javasoltak másféle, „harmadik utas” megoldást.
Mivel a leírásban az volt, hogy a család már tönkrement, így úgy tűnik, hogy Károly vagy nem próbálta a „harmadik utat”, vagy nem sikerült.Kohlberg a dilemmát az erkölcsi fejlődés tanulmányozására alkotta. Kohlberg erkölcsi fejlődés modelljében azok, akik ebben a dilemmában a szabály betartását választják a konvencionális fejlődési szakaszba tartoznak, míg az életet választók a poszt-konvencionálisba, amire az erkölcsi elvek közötti mérlegelés jellemző.
Mielőtt bárki rosszul érezné magát, azt is le kell írni, hogy Kohlberg modellje alapvetően a nyugati, a felvilágosodás után kialakult, individualista és erősen racionalista kultúra terméke, és a szekuláris, liberális erkölcsi felfogás alátámasztására alkalmas. Könyvtárnyi értekezést írtak már Kohlberg óta arról, hogy ez a hierarchia még ebben a nyugati kultúrában sem egyeduralkodó és objektíven, jobbként sem védhető. Különböző morálfilozófiák és a közösség viszonyát szabályozó elvek nem sorolhatóak hierarchiába.
Ezért javasoltuk még a Play Integrity elején a mindennapi gyakorlati problémamegoldásra három mérlegelési perspektívát az erkölcs-, kötelesség- és következményetikát, amelyek egymás mellett alkalmazhatóak mérlegelési szempontként dilemmák elemzéséhez. Ez az a megközelítés, amit üzleti és közszolgálati etika kurzusokon is tanítunk. Egyértelmű döntési helyzetben akkor vagyunk, amikor mindhárom perspektíva egy irányba mutat: a döntés értékeinkkel is összhangban áll, a vonatkozó szabályoknak is megfelel és következményeit is kívánatosnak ítéljük. Ha ilyen megoldás nincs, valamelyik mérlegelést előtérbe helyezzük.
Károly dilemmájánál 5-en az élet, egészség értéke mellett, 4-en a szabályszegés elkerülése mellet érveltek és 2-en arra hívták fel a figyelmet, hogy a szabályszegés nem ad hosszabbtávú megoldást.
Természetesen, ahogy eddig se, ebben az összefoglalóban sem választunk „helyes választ”. Lezárásnak inkább Vircsák Enikő gondolatát másolom ide: „Bennem most az a kérdés motoszkál, hogy egy a nevében is játékos, együtt gondolkodós csoportban adott válaszaink mennyire vannak átfedésben a valós helyzetekben adott pillanatnyi döntéseinkkel. Bízom benne, hogy ha már gondolkodunk róla, látjuk mások megoldásait, az szélesebb és/vagy biztosabb tárházát adják a valós megoldásainak is.”Mi is ebben bízunk. Ezért írunk hétről, hétre új dilemmákat.
