Vakcína elosztás 2

Már több covid-19 vakcina engedélyezési eljárása elindult, és várhatóan a napokban még több fogja követni ezeket. Decemberben akár már oltani is lehet, de sokáig biztos nem lesz elég vakcina mindenkinek. Egyre égetőbb és élesebb kérdéssé vált az elosztás.Úgy tűnik lesz olyan konstrukció, amely olyan fejlődő országoknak is juttatni fog a legveszélyeztetettebb csoportok oltására, amelyek egy árversenyben kiszorulnának a vakcina piacról. Naposföld, egy ezek közül az országok közül. Nagy szüksége van a nemzetközi közösség támogatására. Ugyanakkor Naposföld korrupt kormánya komoly fejtörést okoz az elosztásról tárgyaló feleknek. Félő, hogy ha az értékes vakcinákat és forrásokat naposföld kormányának juttatják elosztásra, nem a rászorultság alapján kerülnek az adományok elosztásra.Komoly vita alakult ki arról, hogy ilyen esetben, ennyire korlátos forrásból, mit érdemes kockáztatni.Másik megoldás lenne, hogy a nemzetközi szervezetek osztják el a vakcinákat és végzik az oltásokat, de az ilyen misszióhoz szükséges szakemberekre örült nagy szükség van jelenleg a fejlett országokban is a krízis kezeléséhez.Nincs jó megoldás. Melyik szub-optimális alternatívát választaná?

A szavazás eredménye a Play Integrity Facebook csoportban:

A Play Integrity csoportban a Facebookon a résztvevők hozzászólásai is olvashatóka. Itt csak a szavazás és vélemények összegzése:

A válaszokban leírt Vaxigrip történet is azt mutatja, hogy a felvetett dilemma reális. És dilemma a javából. Gyakorlatilag ugyan annyi szavazat érkezett a három alternatívára: nem küldene a megbízhatatlan partnernek, szoros ellenőrzés mellet küldene és nem törődne a partnerben rejlő kockázattal.

Érdekes, hogy a vélemények egy része két másik dilemmát vetett fel. Az egyik dilemma a társadalmon belüli elosztási elv. Jelenleg az európai országok a legveszélyeztetettebb idősek oltásával indulnának, majd az egészségügyi dolgozókkal folytatnák. E stratégia középpontjában a halálozás csökkentése áll. Ugyanakkor komoly érvek hozhatók fel a terjedés csökkentését a középpontba helyező stratégia mellett is. Ilyen stratégia estén. nem az idősekkel, hanem az aktív, un. szuper-terjesztőkkel kellene indulni. Az egészségügy lehet közös metszett, de ekkor a fő célcsoport az idősekről a fiatalokra tolódik. Mindkét stratégia társadalmi hasznosságára készültek modellszámtások, amelyek az elosztási vitában komoly érvek alátámasztására alkalmasak.

A másik dilemma a fejlett és fejlődő országok közötti elosztás. Itt az egyik korábbi dilemmában idézet számtás azt igazolta, hogy az összes halálozás jelentősen csökkenne a világon, ha a fejlett országok szolidárisan járnának le. Ezzel szemben Tóth Antal azt vetette fel, hogy a fejlett világ saját magát szedje rendbe mielőbb. Így a rászorult országoknak is jobban tud majd segíteni.