A szabadalom sorsa
A járvány kezdete óta szorgalmazza a WHO és komoly szakemberek, hogy mindenki érdeke, hogy mielőbb mindenkit oltáshoz juttassunk, a szegény országokat is. Egyik javaslat szerint a know how-t átadva, a gyártási kapacitást kellene dinamikusan növelni. A másik javaslat – a globális krízis idejére – a szabadalmi védelmet is feloldaná, amivel azonban a tulajdonosok profitját korlátozná. Ezt a gyógyszercégek azzal utasítják vissza, hogy a szabadalmi védelem ad lehetőséget a drága és kockázatos innovációk megfinanszírozására, így, ha nem bízhatnak a későbbi haszonban, nem tudnak involválni.
Jogos a szabadalmi védelem feloldása a krízis miatt?
A Facebook szavazás eredménye:
A szavazás és a Facebookon a Play Integrity csoportban olvasható hozzászólások összegzése:
Érdekes, hogy ezen a héten a szavazásban a három népszerű opció ugyanannyi szavazatot kapott. A hozzászólások magyarázatokat is adtak. Az alapvetően elvi állásponton túl, hogy a tulajdon jog nem csorbítható, megjelenet az az érv is, hogy azért is szükség van a szellemi tulajdon védelmére, hogy az innovációból keletkező haszon lehetővé tegye a hosszú és kockázatos befektetést. Ezek a vélemények alapvetően liberális piaci elveket és logikát tükröznek. Ehhez kapcsolódik az az álláspont is, hogy a vészhelyzet miatt nem kell szétdúlni a kialakult és működő rendszert, hanem vészhelyzeti megoldások kellenek. Például a gyártási know how átadása, ami történik is. Hiszen semmi nem utal arra, hogy a kormányok gyorsabban tudnak reagálni, innoválni, gyártást szervezni, mint magán cégek és a piac. A piaci árakat viszont nem tudja minden ország megfizetni. Amennyiben a piac hatékonyságát elfogadjuk, a megoldás a hozzáférés támogatása lehet.
Ezzel az állásponttal ellentétes volt azoké, akik feloldanák a szabadalmat a krízis idejére, mert azt feltételezik, hogy így gyorsabban megvalósulhat a globális immunizálás. Ez arra a feltételezésre épül, hogy a szabadalom feloldása a szellemi terméket létrehozó cégek profitját úgy tereli át a rászorulókhoz, hogy közben a gyártás is hatékonyabbá válik és a vakcina ára is csökkenne. Ezzel az állásponttal szemben háromféle kétséget vetnek fel a szakértők. Az első, hogy a szabadalom feloldása szétrombolja azt az gazdasági rendszert, ami a gyógyászati fejlesztéseket lehetővé teszi. A másik érv az, hogy jelenleg a legerősebb gyártási korlát az alapanyaghiány. A harmadik érv szerint a vakcinagyártás komplex és kifinomult biotechnológia. Nulláról gyártósorokat építeni hónapokig tart és a megfelelő minőségbiztosítás kialakítása se lehetséges bármely környezetben. Ezért a fejlődő országokban a vakcina gyártás helyett a vakcinához jutására lenne okosabb koncentrálni.
Végülis ezt teszik azok az etikus cégek, akiket a válaszolók is beidéztek, amelyek a krízis idejére visszafogják az áraikat. És azok az országok, amelyek csatlakoznak a támogató mechanizmusokhoz.
