Placebo műtét

Az angina pectoris tüneteinek enyhítésére az 1960-as években kidolgoztak egy műtéti eljárást, amivel két szív közeli artéria összekötésével növelik a szív vérellátását. A műtétet követően a betegek panaszai évekre tartósan elmúltak, így a műtét gyakorivá, rutinná vélt.

Ám egy sebész csoport bebizonyította, hogy a hatás placebo. Ha csak látszólag végezték el a műtétet, azaz, megnyitották a mellkast, de az artériákat nem kötötték össze, hanem változatlanul zárták be a sebet, a betegeknél akkor is ugyanolyan mértékben és ugyanolyan tartósan hatott a műtét, azaz, hosszú évekre megszabadultak az anginás panaszoktól. A műtét viszonylag kis beavatkozást jelent, csekély heggel, gyors gyógyulással.

Egy adott kórház számára az ilyen műtétek komoly bevételt jelentenek, ezért érdemes továbbra is elvégezni, noha már tudják, hogy csak placebo hatása van.

Ön a kórház igazgatója. Az eredmények fényében hogyan dönt?

A Facebookon a Play Integrity csoportban a szavazás eredménye a következő volt:

Nagyjából azonos arányban szavaztak az érdeklődők három változatra, amelyek ugyanakkor eléggé eltértek egymástól.

Az első a pragmatikus megoldás: „Nem tájékoztatja az érdeklődőket és csupán az álműtétet végzi el.” Ez etikai szempontból nyilván kétséges, hiszen becsapáson alapul, ugyanakkor azzal érvelhet, hogy a placebo csak akkor működik, ha hisznek benne, és az álműtét kisebb beavatkozást jelent mint az azonos eredményre vezető tényleges.

A második változat etikailag korrekt, tájékoztatja a beteget arról, hogy a hatás csupán placebo, és megpróbál ehhez képest terápiát ajánlani. Itt az a praktikus kérdés merül föl, hogy vajon a felajánlott terápiák megközelítik-e hatásosságban a placebot.

A harmadik hasonló nagyságrendű megoldás teljesen etikus, önámítás mentes és transzparens. Kérdés, hogy mi lesz a betegek anginás fájdalmaival.

Kalló Miklós Wikipédia idézete adja a legfrappánsabb nem megoldást: „nem etikus placebot használni a gyógyításnál – de ugyanúgy nem etikus nem használni olyasmit, ami gyógyít”Felmerült, hogy a placebo nem ugyanolyan hatásos, mint a tényleges gyógyszer. Tudtommal ez a az álműtét esetén nem érvényesül (pl. sportolók áltérdműtéteinél sem). Depresszió esetében kimutatták a placebo hatást, ami kisebb, mint a tényleges, és csak akkor működik, ha enyhe a depresszió.