Mi történik egy jó etika tréningen?

A jó etika tréning nem hagyományos oktatás. Nem agytól agyig közvetített teória, hanem személyes tapasztalat, reflexió, rendszerezés és jó esetben változás.  Egyszerre célja a munkatársi mérlegelés és a szervezeti kultúra erősítése.

Kevés felnőtt lelkesedik, ha azt hallja, hogy etikai vagy filozófiai képzésen kell részt vennie.  Egyrészről azt nem érti, hogy miért kell ilyen a felnőtt embernek, aki már nagyszerűen ismeri és műveli szakmáját, és kialakult értékrend alapján dönt etikai kérdésekben. Másrészt nem érez semmiféle nyitottságot arra, hogy elméleti eszmefuttatásokat, vagy szónoklatnak érződő előadásokat hallgasson. Általában a sok cégnél kötelező online etika kurzus sem lelkesíti a munkatársakat. A tapasztalat szerint a dolgozók nagyrésze unalmas ujjgyakorlatként kattintgatja végig és utána legfeljebb homályos emlékei maradnak róla.

Én azt hiszem, hogy tényleg nem okvetlenül kell gyakorló szakembereknek etikai előadásokon részt vennie. Nem is érdemes a munkaidőt olyan oktatásra pazarolni, aminek alig van pozitív hatása, és igazi hiba olyan oktatást ráerőltetni a munkatársakra, amelyek ellenállást váltanak ki és távolítják az embereket a témától. Ugyanakkor a szabályok tudatosítása egy szervezetben nem elegendő. Etikai képzésre is szükség van, mert az ember nem robot, és fontos, hogy etikusan és elkötelezetten dolgozzon.

Az etikai tréningek egyik szerepe a szabálykövetést a szabályok melletti elköteleződésen keresztül erősíteni. A jó szabály ugyanis nagyszerűen irányít egy robotot. Ahol pontos szabályokba foglalható a működés, a robot nagyszerű megoldás, mert egyre összetettebb tevékenységeket is rá tudunk bízni robotokra, és nem kérdés, hogy pontosan a beprogramozott szabályok szerint fognak működni. A munkatárs esetében ez már nem ilyen egyértelmű. Előfordulhat, hogy a munkatárs nem akarja betartani a szabályt és a főnök nem tud mindent ellenőrizni. Gyakran előfordul az is, hogy alapvetően derék munkatársak a szabályokat, csak részben tartják be, és ehhez már annyira hozzászoktak, hogy észre se veszik a szabályszegést. Az „így jobban működik”, vagy „így szoktuk” elaltatja az etikai mérlegelést és logikus megoldásnak láttatja a szabályszegést (ld. etikai elhalványulás). Amikor bevésődött már egy gyakorlat, nehezebb meglátni a szabály értelmét, és ha ez megtörténik, nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy munkatárs azt mondja, hogy ő mégsem a szokást, hanem mégiscsak a szabályt követné. Akár ki is rekesztheti ezért a közösség. Az ilyen „elcsúszásokat” eredményesen csak közösen lehet helyre tenni, mert a közösségi elvárásokat kell a szabály felé visszavezetni.

Emellett sok olyan terület is van, ahol egyes döntések komplex mérlegelést igényelnek, amelyeket nem lehet egyértelmű szabályokkal és utasításokkal irányítani. Szükség van a szervezet céljait és értékeit értő, és megvalósítani akaró munkatársra. Az, hogy – a pozíciójában rendelkezésére álló döntési mezőben – a munkatárs mi módon illeszti a szervezet és saját egyéni céljait és érdekeit egyes döntésekben, etikai kérdés. 

Az etikai mérlegelés felelős és komplex folyamat, amelyet személyes, társadalmi, közösségi és szervezeti értékek, normák és viselkedési minták és a körülmények egyaránt befolyásolnak. Nehéz dilemma helyzetben, vagy bármikor, amikor az ember ráébred, hogy egy napi rutin mégsem helyénvaló, a mérlegelés és döntés gyakran felkavaró, mert egymásnak feszülő megfontolások és érdekek között kell választani. E mélyen emberi és személyes folyamatra az elvi alapok ismertetése nem készít fel, és a munkatársak magányos, on-line tanulása sem biztosítja a szervezetnek, hogy a dolgozói a képzés után helyesen döntenek.

Az etikai tréning célja, hogy mindkét területen segítsen: egyrészről a munkatárs helyzetértékelési és mérlegelési képességét fejlessze, másrészről a mérlegelést befolyásoló környezetet is úgy alakítsa, hogy az jó irányba befolyásolja a dolgozót. Azért a tréning módszer, mert a csoportos, a résztvevőket aktívan bevonó, jelenléti képzés ad lehetőség arra, hogy ne csak a személyes etikai mérlegelést fejlessze, hanem a közös értékek, a szervezeti kultúra és integritás fejlesztésének is eszköze lehessen.

Az etikai tréning egyik eszköze a helyzetgyakorlat. A résztvevők meglepő, érdekes, izgalmas helyzetekre keresnek megoldásokat, amelyek közös gondolkodást indítanak. A tréner feladata, hogy olyan teret teremtsen, amelyben nyíltan megosztják gondolataikat a résztvevők, és így a legkülönbözőbb álláspontok, feltételezések, érvek és kétségek kimondhatóak legyenek. Amennyiben elindul a közös gondolkodás, a párbeszéd során különböző feltételezések, mérlegelési elvek, minták és reakciók ütköznek, és azokon keresztül érzékelhetővé válnak egyrészről az etikai elvek lehetséges értelmezései, másrészről a szervezeti gyakorlatok kérdéses elemei. A jó helyzetgyakorlat és közös gondolkodás során, általában a csapat maga is képes felfedezni az egyes etikai elvek alkalmazásának következményeit, és azonosítani az esetleges elcsúszásokat a szervezeti gyakorlatokban, de ha mégsem, a tréner dolga rávezetni a csoportot és a párbeszédből felmerülő következtetéseket megjegyezhető, a gyakorlatban használható elvekhez kötni.  

Másik fontos elem az oktatásban a hivatás, vagy szervezet etikai kódexének ismerete és helyes alkalmazása. Persze, az etikai kódexet el lehet egy file-ban is küldeni, és a gyakorlat esetleges elcsúszásait az okos főnök is azonosíthatja, majd e-mailben megírhatja az elvárásokat a kollegáknak. Nem kérdés, hogy a kódex, a szabály és utasítás ekkor is betartandó. Kérdés azonban, hogy hogyan értelmezik és mennyire tudnak azonosulni az elvárásokkal a kollégák. Egyirányú kommunikáció esetén gyakran előfordul a félreértés és félreértelmezés. Ráadásul néhány frusztrált kollega félreértelmezése mém-ként terjedhet a szervezetben, komoly belső ellenállást szítva. Az etikai tréning előnye, hogy lehetőséget ad a kódex, az etikai elvárások és szabályok közös értelmezéséhez. A közös értelmezés során felvethetőek és megválaszolhatóak a kérdések és kétségek is. Akár pontosítható, vagy igazítható is az elvárás. Így a folyamat a megértést, elfogadást és alkalmazási kompetenciát erősíti. Ráadásul a közös értelmezés abban is segít, hogy a kollegák bízni tudnak abban, hogy mások is hasonlóan értik és alkalmazzák az elveket. Ha korrigálni kell egy hibás gyakorlatot, a csoport egyszerre vált. Innentől mindenki számára biztonságosabb etikusan és integritással cselekedni, mert feltételezi, hogy más is hasonlóan fog működni. A közös tréning így a várakozások formálásának is eszköze, amitől kiszámíthatóbb és biztonságosabb szervezeti környezet formálódik. A közös értelmezés és bizalom olyan egészséges rendszert épít, amiben jól tudnak működni a munkatársak.

Nem kérdés, hogy egy jó etikai tréning néha felkavaró élmény a résztvevők számára, de ez is része a hatásnak. Komoly szellemi kaland, amikor a dialógusban kirajzolódnak az értelmezések és mérlegelési lehetőségek, és az ember szembesül mindazzal, amire ő nem is gondolt. Időnként, amikor az ember ráeszmél olyan átgondolatlanul átvett mintákra, vagy szokásokra saját gyakorlataiban, amelyekről kiderül, hogy nem illeszkednek saját elveibe, akár érzelmileg is felkavaró lehet. A reflexió azonban kétségtelenül érettebé teszi a résztvevőket, közelebb hozza őket egymáshoz és a szervezeti kultúrához, és így a szervezet integránsabb, biztosabb és hatékonyabb működés felé vezet.