A világ legetikusabb cégei

WME, World’s Most Ethical Companies. Van ilyen? Sok szakember szerint van. Persze ez nem azt jelenti, hogy csak az elemzett cégek ennyire etikusak, hanem azt, hogy  „nagyon etikusak”. Meg egyre több olyan elemzés is van, hogy ez etikus cégek jobb eredményeket érnek el, mint összehasonlítható üzletági társaik. Hasonlóan a múlt heti blogban szereplő IBE kutatáshoz, az Ethisphere is azt kutatja, hogy mennyiben éri meg a cégeknek az etikus működésbe fektetni.

Múlt héten az Alapblogon Vakmajom az Erkölcsös kapitalizmus címen arról írt, hogy egyre több vállalatvezetőt rúgnak ki etikai vétség miatt, míg a politikában egy Strache botrány kell ahhoz, hogy egy politikus elvessze pozícióját. Az EU választások miatt aktuális volt, hogy az egyébként gazdasági témákkal foglalkozó blog a politikára is reagált. A konklúzió egyértelmű: a részvényesek nem adnak mandátumot vezetőknek, „akinek egytelen célja kifosztani a részvényeseket”.

Miért? Biztos elvi alapon is. Biztos szerepet játszik a tulajdonosok között az etikai felháborodás is, de nagyon erős vezérelv az érdek is. A részvényesek nem engedik se kompromittálni a cégeiket, se a szervezeti kultúrát rongálni. Tudják, hogy az etikus működés erősíti a bizalmat. Az ügyfelek bizalmát a cég termékeiben és a munkatársak bizalmát saját cégükben, feletteseikben és kollegáikban egyaránt. A bizalom pedig nemcsak a jó klíma alappillére, hanem  meghatározza a gazdasági eredményt is.

Az Ethisphere szerint nyolc pillérre támaszkodik az etikus működés:

1. A compliance és etikai program erőforrásai és ismertsége a munkatársak körében.
2. A compliance és etikai program megítélése és elfogadottsága, ami kommunikáción, tréningeken és azon múlik, hogy milyen támogatást kapnak a munkatársaknak nehéz kérdések megoldásában.
3. A normaszegésekre fordított figyelem és az, hogy a munkatársak mennyire hajlandóak a normaszegéseket és működés akadályait feltárni és vezetőikkel megosztani.
4. Van-e, és ha igen mennyire gyakori, hogy nyomást gyakorolnak munkatársakra, hogy az üzleti eredmény érdekében, etika szempontból kompromisszumos döntést hozzanak, és milyen forrásból érkezik a nyomás.
5. Szervezeti igazságosság: mit éreznek a munkatársak, számon kérik-e a normaszegőt és ismertek-e a következmények.
6. Bizalom a felettesekben: korrektnek érzik-e a munkatársak a felettesek viselkedését és kommunikációját és fordulnak-e a felettesekhez problémáikkal és kétségeikkel.
7. Bizalom a vezetésben: bíznak-e munkatársak és tisztelik-e a felsővezetés értékeit, döntéseit és kommunikációját.
8. Bizalom a társakban és a környezetben: bíznak-e a társak értékeiben, becsületességében és szándékaikban, és hajlandóak-e megosztani a véleményeiket.

Az Ethisphere e pillérek mérésén keresztül értékeli a szervezet etikus működését. Mind a nyolc pillér szükséges ahhoz, hogy ne csak a szabályok, hanem a kultúra is biztosítsa a működést. Fontos, hogy a  munkatársak ismerjék és elfogadják a szervezet formális és informális normáit, fairnek érezzék a döntéseket és maguk is hozzájáruljanak a megvalósításukhoz. Vagyis ahhoz, hogy a szervezet biztonsággal etikusan működjön.

Ha elfogadható a logika, talán érdemes végiggondolni, hogy a saját szervezetünkben hány erős ezek közül a pillérek közül és hol vannak az esetleges gyenge pontok. Kedvcsinálónak néhány kutatási eredmény: az Ethisphere – e pillérekben nyújtott teljesítmény alapján – évek óta vizsgálja a tőzsdén jegyzett amerikai cégek eredményeit és összehasonlításokat tesz közzé a legetikusabb cégek és a legnagyobb tőke erejű cégek eredményeiről. Az elmúlt három év során azt találták, hogy a WME cégek 10%-kal nagyobb eredményt értek el, mint a Large Cup indexben szereplő legtőkeerősebb amerikai cégek. Ezt a többletet hívja az Ethisphere Etikai Prémiumnak. Szintén az Ethisphere mérése alapján a WME cégek részvényeinek értéknövekedése pedig 6,4%-kal haladta meg az elmúlt két évben az S&P 500 cégeit. Más elemzők, akik korábban hasonlították össze a WME és S&P 500 cégeket, nagyon hasonló eredményre jutottak: 20%-kal nagyobb profitot és 12%-kal alacsonyabb munkerőre fordított kiadást és 5,8%-kal magasabb részvényesi jövedelmet azonosítottak.

A számok azt mutatják, hogy azoknál a cégeknél, ahol erős és egészséges kultúra alakult ki, elkötelezettebbek és jobban teljesítenek a munkatársak, lényegesen alacsonyabb fluktuáció és magasabb eredmény.

• 

Az elemzők egyértelműen azt ajánlják, hogy a szervezetek elemezzék a nyolc pillér alapján a működésüket és ha lehet osszák is meg az eredményeket. Erre jött létre a „BELA” (Business Ethics Leadership Alliance), amely cégvezetők szövetsége, amelyben információkat cserélnek, benchmarkokat alkotnak és jó gyakorlatokat osztanak meg, amik segítenek a résztvevőknek azt elemezni, hogy egyes területeken hol tartanak a legjobbakhoz mérve és hogy egymástól tanulhassanak. Ha nem is tud minden szervezet egy ilyen hálózatba belépni, az ő tapasztalatuk azt mutatja, hogy a vezetőnek magukban, vagy tanácsadói segítséggel érdemes végiggondolni, hogy hol állnak a nyolc pillérben.

Végül visszatérve a Vakmajom írására: ha a környezetben nem is pont ez a kultúra érvényesül jelenleg,  érdemes a világ vezető vállalatainak startégiáin elgondolkodni. Segíthet hinni benne, hogy legalább a saját mikrokörnyezetünkben érdemes és el lehet elmozdulni a kontextus kultúrájától. Kiváló hazai cégek sikere mutatja ennek lehetőségét és eredményeit.