A nevelés és a szokások hatalma

Egy rövid integritás történet, amit gyakran elmondunk tréningeken, es sokan leírtak könyvekben, amelyek arról szólnak hogyan csúsznak becsületes emberek nem becsületes dolgokba anélkül, hogy észre vennék. Ezt hívják korlátos etikusságnak.

Egy nap Zolika intőt hoz az iskolából, amiben az áll, hogy ellopta a padtársa tollát. A család kiborul. Este Zolika édesapja leül a gyerekkel beszélni.

“Talpig becsületes embert akarunk belőled nevelni. A becsület a legfontosabb értek a mi családunkban. Hogy tehettél ilyet? Hogy vehetted el azt, ami nem a tiéd?”

Zolika persze hebeg-habog és nagyon szégyelli magát. Majd elmondja, hogy mennyire vágyott egy pont ilyen golyóstollra, miközben anyukája neki mindig töltő tollat vesz.

“Ez nem magyarázat! Nem mentség! Soha nem szabad azt elvenni, ami nem a miénk!” – mondja mérgesen az apja. Majd lassan megenyhül es hozzáteszi, “Igazán semmi okod nem volt lopni. Csak kérned kell és én annyi golyóstollat hozok neked a munkahelyemről, amennyit csak akarsz.”