Mi köze a vonatnak az integritáshoz?
Az elmúlt két héten a Play Integrity Facebook csoportban a híres elszabadult vasúti kocsi dilemmáról beszélgettünk. Kérdés volt, hogy megállítaná-e a kocsit mielőtt 5 embert elüt. Ez első változat szerint egy váltóval lehet kitéríteni a kocsit, hogy „csak” egy embert üssön el, a másodikban a mellettünk álló súlyos embert kell a sínekre löknünk. Nem volt kérdés, hogy mindkét változatban 1 életet kellett 5 élet megmentéséért feláldozni: 1:5. Mégis a mi csoportunkban is, hasonlóan ezrekkel elvégzett kísérletekhez, a váltót a többség meghúzná, míg szinte senki nem lökné az embert a sínre.
Erről a kísérletről könyvtárakat írtak. Michel J. Sandel Mi igazságos, mi nem? című könyve például (ami magyarul is olvasható) etikai szempontból elemzi a kérdést. Integritás szempontból azonban az idegtudományi magyarázat fontosabb, amit az összefoglalóban István le is írt. Amikor racionális agyunkkal mérlegeltünk, az 1:5 arány volt a döntés alapja. A második változatban azonban az ember közelsége és az érintés az ösztönös, érzelmi központot is bevonta, ami felülírta az egyszerű képletet és megálljt parancsolt. Ne ölj!
De miért is fontos ez az integritás szempontjából? Mit tanít ez a vezetőknek és integritás szakembereknek? Azt, hogy dönteni nem okvetlenül a számító és kalkuláló agyunkkal döntünk. Ezért, ha embereket befolyásolni és irányítani akarunk, meg kell érteni „az ösztönös, érzelmi agy” (amygdala) szerepét is a döntésekben. (Sok könyv jelent meg ebben a témában a közelmúltban. Például Daniel Kahneman Gyors és Lassú gondolkodás c. könyve magyarul is elérhető)
Én gyakran játszom el ezt a kísérletet etika és integritás előadásokon és tréningeken, első lépésként, amikor a résztvevőket a racionális szabályok, szankciók és külső ösztönzők világából az etikai menedzsment belső motivációkat célzó eszközei felé akarom vezetni. A tapasztalat, hogy az ő válaszuk is megváltozik a keretezés miatt. Ez a tapasztalat megnyitja az embert mind arra, amit a szervezeti döntések és viselkedések belső rugóiról, és az értékek és integritás, a közös küldetés, elköteleződés, kötődés és normák erejéről el akarok mondani. Ez az a biztos alap, amin az etikai menedzsment eszközei és az integritásmenedzsment alaptétele, a szabály- és érték-alapú eszközök közötti harmónia fontossága érthetővé válik.
De hiszen erről már sokat rtunk itt a blogon, ahogy a lenti linkek is mutatják, így lezárásnak csak egy ókori bölcsesség: hogy harci szekerét a harcos az út közepén tudja tartani, egyaránt kézben kell tartania az értelem szekeret húzó fehér lovát és a szenvedély fekete lovát.
Kapcsolódó korábbi bejegyzések
Szabályok betartása vagy integritás
Etika, de hogyan lehet fejleszteni
Mitől lesz a kompliance nem tevékenység, hanem állapot?
Sakkjátékos vagy kertész legyen…
